Magatartási kódex 

a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek
 ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról

PREAMBULUM

Jelen Magatartási Kódex célja, hogy megerősítse a lakossági hitelfelvevők és a hitelezők kö-zötti kapcsolatban nélkülözhetetlen bizalmat. Jelen Kódexben rögzített szabályok maradékta-lan betartásával a hitelezők azt vállalják, hogy a lakosság körében átlátható és felelős maga-tartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben mind a hitelnyújtást megelőző időszakban, mind a felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén köve-tendő eljárásaikban is.
A Kódexet aláíró hitelezők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódex előírásait, az ügyfe-lekkel szembeni magatartásukban, továbbá belső üzletmenetükben a Kódex és a hatályos jog-szabályi rendelkezések szerint önkéntesen érvényesítik az alábbi alapelvek szem előtt tartásá-val:

•  transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvé-nyesítik a közérthetőséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetősé-gét,
• szabályelvűség elve, amely alapján az aláíró hitelezők gyakorlatukat a jogszabályok-nak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal, szabályzatok-ban rögzítik,
• szimmetria elve, amely alapján, ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára.

A Kódexben foglalt magatartási szabályok alkalmazásának erősítése érdekében az aláíró hite-lezők tudomásul veszik és támogatják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (to-vábbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet)

• a Kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját nyilvánosan közzé tegye, valamint
• a Kódexhez csatlakozó intézmények körében a Kódex valamennyi rendelkezésének betartását folyamatosan ellenőrizze és megállapításait, illetőleg ennek alapján kialakí-tott minősítését – mind az intézmények, mind pedig az ügynökök vonatkozásában – honlapján folyamatosan közzé tegye.
  

A Kódexet aláíró hitelezők kijelentik, hogy a Kódexben vállalt szabályok megállapítása és azok végrehajtása során a már eddig is kialakult legjobb piaci gyakorlatokat vették figyelem-be és azok alkalmazása során az intézmények közötti tisztességes piaci versenyt nem kívánják korlátozni, hanem kizárólag abban érdekeltek, hogy a tisztességes verseny és a korrekt üzlet-menet eszközeivel támogassák a lakossági ügyfélkörük és ezen keresztül a magyar gazdaság fejlődését. Meggyőződésük, hogy jelen önszabályozásuk – a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit nem helyettesítve, hanem azokat erkölcsi normák figyelembe vételével kiegé-szítve – tovább erősítik az elégedett fogyasztókért folytatott piaci versenyt, a hitelezési szol-gáltatások minőségét és eredményességét a lakosság körében.
A Kódex aláírói „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel” összhangban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat. A Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kó-dexnek kötelező érvénnyel alávetették magukat.

A Kódex hatálya
A Kódex hatálya kiterjed a Kódexet aláíró összes lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, így kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, taka-rék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ideértve a lízing-, és faktor-cégeket is, valamint a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és nyugdíjpénztárakra is. A további-akban „hitelező”, illetve „hitelezői gyakorlat” alatt a fenti intézmények teljes köre, illetve azok gyakorlata értendő.
A Kódexet aláírók vállalják, hogy az általuk irányított, lakossági hitelezéssel foglalkozó hazai leányvállalataikra nézve is érvényt szereznek a Kódex előírásainak.
A jelen Kódexet aláíró pénzügyi intézmények a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások-ról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint fogyasztónak minősülő személyek részére végzett hitelezési tevékenységük teljes körében alkalmazzák a rendelkezéseket, továbbá a szolgáltatásnyújtásban részt vevő ügynökeikkel és megbízottaikkal kötött szerződésben előír-ják az e Kódexben foglaltak betartását.
A Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben

1. A felelős hitelezés általános normáit
2. A szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
3. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályo-kat
4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
5. Végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit

I. A felelős hitelezés általános normái

A hitelezők maradéktalanul betartják a felelős hitelezés elveit, különös tekintettel ar-ra, hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem előtt tartják, hogy a felelős hitelezés a hitelező és az ügyfél részéről is kölcsönösen fe-lelős, körültekintő eljárást feltételez. A hitelezők a tájékoztatás, az ügyféllel történő kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a fe-lelős döntés meghozatalában. A hitelezők eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelye-zésére törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hi-tel sikeres visszafizetését is.

A hitelezők
a) hitelbírálataik során alapvetően az ügyfeleik hitelező által megismert teherviselő ké-pességét figyelembe véve hozzák meg hitelengedélyező döntéseiket. Ezen eljárásuk során megvizsgálják, hogy ügyfeleik várhatóan képesek lesznek-e a szerződésszerű visszafizetésére. Csak eszközfedezeti alapon, jövedelem vizsgálat nélküli hitelt - a felmerülő kockázatok gondos mérlegelésével, illetve erre kialakított speciális termék-körökben – korlátozottan nyújtanak.

b) Az ügyféligényekhez szabott átlátható termékeket, szolgáltatásokat, kondíciókat és szerződési feltételeket alakítanak ki. Az ügyféligények meghatározásánál a fogyasz-tókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény ren-delkezéseivel összhangban az olyan fogyasztó magatartását veszik alapul, aki ésszerű-en tájékozottan, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

c) Ügyfeleiknek a nyújtandó szolgáltatásról korrekt és teljes körű tájékoztatást adnak. A személyes ügyfélkapcsolatokban törekednek arra, hogy ügyfeleik megértsék a szá-mukra ajánlott/értékesített termék kondícióit, és képesek legyenek mérlegelni a benne rejlő kockázatokat.

d) Segítik az ügyfeleiket abban, hogy döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelé-sével hozzák meg. A hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők vállalják továbbá, hogy az ügyfél számára megfelelő, konkrét hiteltermék kiválasztását követően kiemelt figyelmet fordítanak azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztő-részletének növekedését eredményezhetik, és felhívják ügyfelük figyelmét arra, hogy számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével,  a hiteltermék kivá-lasztásánál józan körültekintéssel járjanak el.

e) Az ügyféllel szemben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak.
 

II. Szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elvei

A hitelezők vállalják, hogy
a) Lakossági lakáshitelezési szolgáltatás nyújtása esetén jelen Kódex hatályba lépését követő 6 hónapon belül csatlakoznak „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kó-dexről” (2001/193/EK) című ajánláshoz és lehetőség szerint a csatlakozást követően azonnal alkalmazzák az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket és konkrét gya-korlatot,

b) Lehetővé teszik ügyfeleik számára a saját intézményük eltérő feltételű termékei kö-zötti összehasonlítást.

c) Javasolják ügyfeleiknek, illetve leendő szerződő feleiknek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg a háztartásuk teljes teherviselő képességét, vegyék figyelem-be a háztartásukban élők vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendő adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is, valamint az ügyfél igénye alapján segítséget nyújtanak az ügyfél, illetve leendő szerződő fél teherviselő képességének felméréséhez.

d) Felhívják az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fo-gyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program), va-lamint átlinkelési lehetőséget biztosítanak azokra.

e) Kerülik a nem kifejtő, nehezen érthető, kizárólag a jogszabályhelyek megjelölésére szorítkozó tájékoztatást. Személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást a hi-telező munkatársa szóbeli magyarázattal is kiegészíti.

f) Egyértelműen meghatározzák a pénzügyi szolgáltatások és termékek értékesítése során használt fogalmakat.

g) Kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő-részletet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítés-ben feltüntetik, vagy gondoskodnak arról, hogy az jól érthetően elhangozzon.

h) Biztosítják, hogy ügynökeik kellő példányszámban rendelkezzenek minden szüksé-ges ügyfél-tájékoztató dokumentummal és rendszeresen, szúrópróba-szerűen ellenőr-zik, hogy ügynökeik a törvényi és belső előírásoknak megfelelően tájékoztatják-e az ügyfeleket.

i) Termékek/szolgáltatások köréről, azok kondícióiról ügyintézőiket/ügyfélszolgálati munkatársaikat/call centeres kollégáikat időben, megfelelő keretekben felkészítik, hogy valóban hasznos, pontos és érvényes információkkal láthassák el az érdeklődő ügyfeleiket.

j) Nem tekintik az ügyfeleik életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának és egyben mérlegelik, hogy milyen módon nyújthatnak hitelt idősebb ügyfeleiknek, milyen eszközökkel kezelhetik az időskorból származó hitelezési kockázatokat (pl. to-vábbi biztosítékok előírása).

k) A hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződnek arról – ha a Köz-ponti Hitelinformációs Rendszerben (KHR) való szereplés valószínűleg a hitelkére-lem elutasításával jár –, hogy ügyfeleik nem szerepelnek-e a KHR-ben, ezzel megkí-mélve az ügyfeleket a hitelező részére fizetendő indokolatlan költségektől. Ennek ér-dekében felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a KHR-ben való szereplés várhatóan a hiteligénylés elutasításával járna, ezért javasolják az ügyfélnek, hogy amennyiben szükségesnek látja, éljen az évente egyszeri ingyenes adatlekérés lehetőségével. Ha a hitelkérelem valószínűleg elutasított lesz, azt a leggyorsabban közlik az ügyféllel. Ez-zel elkerülve a felesleges bizakodást a jövőbeni döntés iránt.

l) Megtakarítási termékkel (például unit-linked biztosítással) kombinált hitelek érté-kesítésekor példával illusztrálva felhívják az ügyfél figyelmét ezen termékek kocká-zataira, így különösen arra, hogy a megtakarítási rész a várttól kisebb hozama esetén az ügyfél befizetései nem, vagy nem teljesen fogják fedezni a szükséges mértékű tör-lesztést.

m) Amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése (ide nem értve azt az esetet, amikor az ügyfél a hiteligénylést megelőzően köt hitelfelvétel céljából életbiztosítást), akkor erre csak a pozitív hitelbírálatot követően, a hitelfolyó-sítás feltételeként kerüljön sor. El kell kerülni, hogy az ügyfél elutasított hiteligénylés esetén is, fölöslegesen kössön életbiztosítást.

n) Vállalják, hogy amennyiben lehetséges (pl. nem a termékbe beépített csoportos bizto-sítások esetén), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság életbiztosí-tási terméke közül.

o) Ha a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél megfizeti, akkor az ügyfélnek lehetőséget biztosítanak, hogy megismerje az elkészült értékbecs-lés üzleti titkot nem tartalmazó részét. Biztosítják továbbá az ügyfél számára, hogy az elkészült értékbecslés egy példányát, vagy az abból készült kivonatot megtarthassa.

p) Amennyiben a hitelhez állami kamattámogatás, vagy állami kezesség járul, tájé-koztatják az ügyfelet a támogatás, illetve kezesség igénybe vételéről, annak mértéké-ről, feltételeiről, illetve a támogatott hitel visszafizetése során tanúsított, a vállalt felté-teleket nem teljesítő, nem szerződésszerű magatartás következményeiről.

q) Vállalják, hogy a szerződő ügyfelek jóváhagyó, illetve tájékoztatás megtörténtét iga-zoló nyilatkozatainak rögzítése során gondoskodnak arról, hogy az ügyfél szándéka egyértelműen azonosítható legyen, a nyilatkozat egy aláírt példányát átadják az ügy-félnek. A különböző nyilatkozatok (pl. a személyes adatok kezelésére, a KHR-tájékoztatásra, a közvetlen üzletszerzés keretében történő megkereséshez való hozzájá-rulásra vonatkozó nyilatkozat, kockázatfeltáró nyilatkozat) egy lapon történő megtéte-le akkor elfogadható, ha az ügyfélnek lehetősége van megjelölni, hogy mihez adja hozzájárulását, mely kérdés tekintetében teszi meg nyilatkozatát.

r) Legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy van-e az ügyfélnek – akár jogszabályi előírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján – lehetősége a szerződés díjmentes felmondására.

s) A szerződés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére.

t) Felhívják a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra. hogy a hitelező által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végre-hajtásban vásárolóként nem vehetnek részt.

III. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához
kapcsolódó szabályok

 
A hitelezők vállalják, hogy

a) a lakossági hitel-, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költség-tényezők egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti titkot tartalmazhat, ezért nem nyilvános, de azt a PSZÁF kérésére, annak rendelke-zésére kell bocsátani.

b) az Árazási Elvek jelen Kódexben meghatározott okok figyelembe vételével – az adott hitelező sajátosságai alapján – tartalmazzák a legfontosabb előre látható ára-zási szempontokat, amely a szerződésekben alkalmazott kamat, díj és költség mó-dosítására hatással lehet.

c) A szerződésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró – je-len Kódexben meghatározott, a hitelező által alkalmazott – ok-listát nyilvánosság-ra hozzák.

d) A szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem megújítható – hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a hi-telező egyoldalúan nem fogja módosítani.

e) Érvényesítik az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is a szimmetria elvének megfelelően.

f) Az átláthatóság biztosítása érdekében a deviza alapú hitelek folyósítása és törlesz-tése esetén alkalmazott aktuális árfolyamot és az MNB deviza középárfolyamtól való eltérést visszakereshetően is nyilvánosságra hozzák.

Ennek megfelelően - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi intéz-mény egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak. Az alábbiakban megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a fogyasztói köl-csönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének módosítását. Az alábbiakban meghatáro-zott, a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok válto-zása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról.

Ok-lista

1.  A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosíta-nak egyoldalúan.

1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása

a) a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kap-csolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

b) a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kö-telező tartalékolási szabályok változása;

c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása

a) a hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek vál-tozása, így különösen, de nem kizárólagosan:
• Magyarország hitelbesorolásának változása,
• az országkockázati felár változása (credit default swap),
• jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,
• a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,
• a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,
• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,
• a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.

1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

a) Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy  belső adósminősítési szabályzata alapján –  különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott koc-kázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

b) A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályza-ta, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriá-ba tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat meg-változása az adott  kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

c) A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvénye-sítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamato-san teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe.

d) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövet-kezett legalább 10%-os változás.

2. A hitelezők vállalják, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek.

3. A hitelezők vállalják, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a za-varok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A hitelezők vállalják továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozzák.
 

IV. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó el-járások

A hitelezők vállalják, hogy

a) Kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, in-tézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni.

b) Az érintett ügyfélkörüket megfelelően – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tá-jékoztatják az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről.

c) Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futam-idő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében bemutatják a törlesztőrészlet alakulását.

d) Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik – az au-tomatikus elutasítás helyett – minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehéz-ségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során.

e) Lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, ameny-nyiben erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.

V. A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó
felelős hitelező magatartás elvei

Az ügyfél fizetési késedelembe esésének azonnali, gyors felismerése és az arra való megfelelő reakció mindkét szerződéses fél érdeke. Az ügyfélnek azért, mert a felhalmozott hátralék egy-részt befolyással lehet hitelképességére, másrészt a hátralékos tartozás a szerződése felmondá-sához, végső soron otthona (mint ingatlanfedezet) elvesztéséhez is vezethet. A hitelezőnek pedig azért érdeke, mert az ügyfél késedelmére nem időben történő reagálás megnehezítheti a tartozás behajtását. A követeléskezelés során a hitelezők az arányosság, fokozatosság, átlátha-tóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően járnak el, a méltányosság szem előtt tartásával.

1. Ennek megfelelően a hitelezők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti megelőzése érdekében:

a) amint az ügyfél fizetési késedelembe esik, a belső szabályzatukban foglalt határidőn belül felveszik vele a kapcsolatot (telefonon, írásban) annak érdekében, hogy megol-dást találjanak arra, miként tudná az ügyfél késedelmes tartozását kiegyenlíteni.

b) Amennyiben az első kapcsolatfelvétel nem volt sikeres, minden, általában elvárható lépést megtesznek, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljenek, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon.

c) Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél részéről történő együttműködési hajlandóság esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívü-li módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Eljárásuk során a hitelezők figyelembe veszik az ügyfél aktuális fizetőképességét és korábbi fi-zetési fegyelmét.

d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét

•  a teljes fennálló tartozás összegére,
  
• a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő,
  
• a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végre-hajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), valamint az ingatlan lehetséges el-vesztésére. Az ügyfél számára be kell mutatni a magatartása várható jogkö-vetkezményeit.

2. Abban az esetben, ha a fenti eljárás lefolytatása ellenére a fedezettel szembeni igény-érvényesítés nem elkerülhető, a hitelezők végrehajtási eljárásuk során az alábbiak be-tartásával járnak el:

a) végrehajtás során együttműködnek az adóssal, hogy helyzete valamilyen módon ren-dezésre kerüljön, ennek keretében lehetőség szerint együttműködnek a helyi önkor-mányzatokkal is.

b) A tartozás követeléskezelőnek, vagy végrehajtásra történő átadásakor a követelt ösz-szeg megnevezése mellett a tőke, kamat, késedelmi kamat és egyéb díjtételek ösz-szegeit tételesen is megjelenítik.

c) Megtiltja, hogy az adott hitelező alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az adott hitelező által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként részt vegyenek.

d) Ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítják az ügyfélnek, hogy mielőtt a hitelező élne a vételi joggal, legalább 90 napot biztosítanak az adósnak, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát.

e) A saját maguk vagy a velük szerződésben álló, a követeléskezelés folyamatában részt vevő vállalkozások által történő fedezet-értékesítés során, a fedezetül szolgáló ingatla-nokat nyilvánosan értékesítik.

f) A fedezet értékesítését követően ésszerű határidőn belül elszámolnak az adóssal a be-folyt vételárral.

VI. Záró rendelkezések

A felelős hitelezés korrekt magatartást követel meg mind a hitelezők, mind ügyfeleik részéről, mely együttműködésben az aláíró hitelezők elől kívánnak járni.
A felelős hitelezésnek elengedhetetlen eleme – a hitelnyújtó felelős és tisztességes magatartá-sa mellett – a felelős hitelfelvétel abban az értelemben, hogy a hitelezők a leendő ügyfelek által adott helyes és teljes körű információktól függenek tevékenységük során. A leendő hitel-felvevők hozzák meg a végső döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadják-e a hitel-ajánlatot, és melyik termék felel meg igényeiknek a legjobban. A hitelezők meggyőződése, hogy a felelős hitelezés során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, ezért a hite-lezőknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük a felelős fogyasztói dön-téshozatalt.
Kiemelt jelentősége van a kölcsönfelvevők magatartásának a kölcsön felvételét követően is, ezért nem mellőzhető a hitelező és az ügyfele közötti rendszeres kommunikáció és együttmű-ködés a hitel teljes futamideje alatt.
A Kódex aláírását követő két éven belül, vagy jogszabályváltozás, gazdasági, piaci körülmé-nyek lényeges változása esetén, valamint a Felügyelet vagy a Magyar Bankszövetség kezde-ményezésére a Kódex felülvizsgálatra kerül.
A Kódex a Hpt. 210.§-ának módosításával egyidejűleg lép hatályba.
A hitelezők vállalják, hogy a Kódex hatályba lépéséig, de legkésőbb 2009. december 1. napjá-ig fenntartják a 2009. július 17. napján a Kormányzat, a Magyar Bankszövetség képviselői, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke részvételével tartott megbeszélésen vállalt módosítási moratóriumot.

Rajka, 2009. szeptember hó

       Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet